Max Verstappen apja – Jos Verstappen

Max Verstappen apja – Jos Verstappen


Max Verstappen apja, Johannes Franciscus Verstappen (1972. március 4.) egy holland autóversenyző, aki a Benetton, Simtek, Footwork Arrows, Tyrrell, Stewart és Minardi csapatában versenyzett a Forma-1- ben. Verstappen 1993-ban a német Forma-3 bajnok és Masters of Formula-3 győztese volt.

A Forma-1-ben Verstappen hét különböző csapatban versenyzett nyolc szezonon keresztül. 1994 és 2003 között két dobogós helyezést ért el pályafutása során, az első holland F1-es versenyzőként.

Az F1-ből való kilépése óta Verstappen futamokat nyert az A1-es nagydíjon és a Le Mans-i sorozat LMP2-es versenyein, és megnyerte a 2008-as Le Mans-i LMP2-osztály 24 órás versenyét.

Fiát gyermekkorától a gokartozásban tanította, egészen addig, amíg Max Verstappen F1-es sikereket ért el, és a 2021-es és 2022-es Forma-1-es világbajnok lett. Jos Verstappen fia menedzsereként is szolgált.

Pályakezdés

Jos Verstappen 8 évesen kezdett gokartozni, és nem sokkal később országos versenyeken vett részt. 1984-ben holland junior bajnok lett. Sikeres maradt, és két Európa-bajnoki címet nyert.

1991 végén áttért az autóversenyzésre. A Formula Opel Lotusban vezetett, egy olyan osztályban, amelyben azonos autók versenyeznek egymással. Már az első évében megnyerte az Európa-bajnokságot, és ajánlatot kapott a Forma-3-ban való vezetésre a Van Amersfoort Racinggel. A csapat olyan versenyzőket is fejlesztett, mint Christijan Albers, Tom Coronel és Bas Leinders. Az európai téli szezonban az új-zélandi Formula Atlantic versenyen versenyzett. Ezt követően a német Forma-3-ban számos nemzetközi versenyt nyert, köztük az 1993-as Marlboro Masterst és a német Forma-3-as bajnokságot.

Forma 1

1994: Benetton

Jos Verstappen először vezetett Forma-1-es autót, amikor a Footwork Arrows csapatánál tesztelt Gil de Ferran és Christian Fittipaldi mellett a portugáliai estorili pályán. A tesztre 1993. szeptember 28-án került sor, két nappal azután, hogy ugyanazon a pályán rendezték meg a Portugál Nagydíjat. A teljesítmény jelentős növekedése ellenére (a 175 lóerős Forma-3-as autóról a Forma-1 750 lóerősére) Verstappen olyan időt állított be, amivel az előző futamon a negyedik helyre kvalifikálta volna magát, és több mint egy órát javította idejét. A teszt után Verstappennel a Ferrari és a Williams kivételével minden Forma-1-es csapat felvette a kapcsolatot, és végül a Benetton csapat tesztpilótájaként szerződött az 1994-es szezonra.

JJ Lehto csigolyatörést szenvedett a szezon előtti teszteken. Jos Verstappen Michael Schumacher partnereként az 1994-es Brazil Nagydíjon debütált a Forma-1-ben. A verseny során ütközött Eddie Irvine-nal, ami többszörös balesetet okozott. A Csendes-óceáni Nagydíjon Verstappen a 6. helyen futott be, de a boxkiállás után azonnal kipördült a hideg gumikon. Lehto alkalmas volt a következő imolai versenyen a vezetésre, de az elkövetkező néhány versenyen nyújtott teljesítménye csalódást okozott, így a Benetton a Kanadai Nagydíjat követően a helyét Verstappennek adta.

Az egyik legdrámaibb incidens Verstappent érintette a Német Nagydíjon. A verseny alatti első tervezett boxkiállása során az üzemanyag szivárgott az autóba, miután az üzemanyagtömlőt leválasztották. Az autót, benne Verstappennel, néhány másodpercre lángok borították. Ahogy az akkoriban lenni szokott, Verstappen kissé felnyitotta sisakjának védőszemüvegét a boxkiálláshoz, de az orrát ért enyhe égési sérülésektől eltekintve nem sérült meg.

Az idei szezon csúcspontja Verstappen harmadik helye volt a következő Magyar Nagydíjon. Újabb harmadik helyezést ért el a Belga Nagydíjon Schumacher verseny utáni kizárása miatt, és egy ötödik helyet a Portugál Nagydíjon. A szezon utolsó két versenyén Verstappent a tapasztaltabb Johnny Herbert váltotta, hogy megnyerje a Benetton konstruktőri bajnokságát. Bár a csapatnak nem sikerült elérnie ezt a célt, kikapott a rivális Williams csapattól, Verstappen helyett Herbertet szerződtették az 1995-ös szezonra.

1995: Simtek

1995-ben a Benetton csapatfőnöke, Flavio Briatore kölcsönadta a Simteknek. Annak ellenére, hogy néhány erős teljesítményt nyújtott, technikai nehézségek miatt csak egyszer ért célba azon öt futamon, amelyen a csapatnál vezetett. A csapatnak komoly anyagi gondjai voltak, és a Monacói Nagydíj után csődbe ment.

1996: Footwork Arrows

1996-ban a Footwork csapatánál vezetett. Interlagosban ötödik lett, Buenos Airesben pedig hatodik. Nem sokkal ezután a csapatot Walkinshaw TWR szervezete vette át.A Belga Nagydíj alatt Verstappen autójának felfüggesztésének egy része letört, ami miatt súlyosan karambolozott. Hosszan tartó nyaksérülést szenvedett.

1997: Tyrrell

1997-ben a Tyrrell csapathoz ment, de nem szerzett pontot. A csapat alulteljesített Ford Cosworth EDV V8-as motorja és finanszírozási hiánya miatt Verstappen és csapattársa, Mika Salo a mezőny hátsó felén küzdött. Verstappen legjobb eredménye a csapatban a nyolcadik volt a nedves Monacói Nagydíjon.

1998: Stewart

Az 1998-as rendszeres autózáson kívül Verstappen az év elején még egyszer tesztelt a Benettonnál, de a csapat szponzorok híján nem alkalmazta állandó tesztpilótának. Végül a Francia Nagydíjon tér vissza a sorozathoz, Jan Magnussen helyére a Stewartban. Az autó azonban versenyképtelen volt, Verstappen pedig nem teljesített lényegesen jobban elődjénél.

1999: Honda

1998 vége felé a Honda Forma-1-es projekt tesztpilótája lett. Összeállt régi Tyrrell-barátaival, Rupert Manwaringgal és Harvey Postlethwaite-tel, és azt tervezték, hogy 1999-ben tesztelik az új autót, majd 2000-ben csatlakoznak a sorozathoz. Nem sokkal később a Honda megváltoztatta a terveit a csapattá válás helyett egy üzemi motorszállító lett, Verstappen pedig ismét Forma-1-es ülés nélkül maradt.

2000–2001: Vissza az Arrowshoz

2000-ben visszatért az Arrowshoz, aki összeállított egy csomagot, amely Supertec motorokat, jó egyenes sebességű alvázat és rengeteg szponzort tartalmazott. Az autó megbízhatatlannak bizonyult, de a sebessége lehetővé tette Verstappennek és csapattársának, Pedro de la Rosának, hogy több pályán is harcolhasson az éllovasokkal. Második versenyén, Interlagosban a 6. helyen futott, mielőtt megpördült. A nedves/száraz Kanadai Nagydíjon, a későbbi szakaszokban kiválóan vezetett, az 5. pozícióba lépett, és megszerezte első pontjait 1996 óta. Az első ausztriai kanyarbaleset után de la Rosa és Verstappen a 4. és az 5. helyen futott be, de mechanikai problémák mindkettőjüket kizárták.

2001-re az Arrows megtartotta. A Supertec motorokat Asiatech egységekre cserélték, a de la Rosát pedig a szezon előestéjén leváltották a Red Bull által támogatott Enrique Bernoldi javára. A csomag megbízhatóbb volt, de kevésbé versenyképes, és Verstappent időnként megbántotta a közömbös kvalifikációs forma. A szezon csúcspontjai közé tartozott a 2. helyezés Sepangban, miután a 18. helyen indult, kiváló rajtot és jól futott változó körülmények között, mielőtt a 7. helyre esett, majd a csapat idei egyetlen pontját az A1-Ringen elért 6. helyezésért.

2003: Minardi

2003-ban tért vissza a pilótafülkébe Paul Stoddart európai Minardi csapatával. Korlátozott források és alulteljesítményű motorok miatt nehéz szezon volt, kevés lehetőséggel a ragyogásra. Legjobb eredménye a 9. volt a Kanadai Nagydíjon, egy hellyel egy pontra az új pontozási rendszer szerint.

Verstappen 107 Nagydíjon vett részt. Két dobogós helyezést ért el, és összesen 17 bajnoki pontot szerzett (a modern rendszerben 117-et), amivel ő a második legjobban teljesítő holland pilóta a Forma-1-ben, akit csak fia vert meg.